Áruforgalom 1970-80

Magyar-japán áruforgalom a tokiói olimpia utáni évtizedben.

Magyar-japán áruforgalom 1970-80 között1970-től 75-ig izgalmas évek következnek az áruforgalomban is, a magyar kivitel 74-ig szépen fejlődik, a behozatalunk Japánból kicsit mocorogva 73-tól két év alatt, az első termelő berendezés import miatt értékben majdnem négyszeresére ugrik. 1975-re 45 millió dolláros összforgalmat értünk el. Az időszak hátterét megvilágítva emlékeznünk kell arra, hogy 1973 októberében kitört az olajválság, ami az Egyesült Államok után rövid időn belül elérte Japánt is és hozzánk is begyűrűzött. Japánban a válságra adott válasz gyorsított elfordulás volt az olaj-intenzív iparoktól és az elektronikába óriási összegeket fektettek be. A kis fogyasztású Toyota kocsik exportja hirtelen megugrott, amit a Honda és a Nissan követett, persze a sikerhez az is hozzájárult, hogy a japán kocsik már ekkor teljesítették a szigorúbb amerikai környezetvédelmi előírásokat. Sajnos hazánk nem tudta kedvező irányba vinni a termelési és fogyasztási szerkezetét, de a termelő és exportáló vállalatokat szubvenciókkal próbálták segíteni.

A két ország közötti 50 millió dollár körüli forgalom elérte azt a szintet, amikor az irányadó keretszerződés fontossággal bír. Ennek jegyében a Magyar Népköztársaság és Japán 1975. október 20-án Tokióban aláírta a máig érvényben lévő Kereskedelmi és Hajózási Szerződést, amit az 1977. évi 10. törvényerejű rendeletben hirdettek ki. Kivitelünk a hetvenes évek második felében 15 millió USD körül alakult, behozatalunk Japánból 1980-ra 140 millió USD értékűvé nőtt. A hetvenes évek magyar kivitelének nagy forgalmú tételei alumínium, korund, gyógyszer és vegyi anyagok, fagyasztott csirke. Japánból egyre több elektronikus készüléket, mikrohullámú láncot, gyártó berendezéseket vettünk, ami jó összhangban van a japán ipari termékek fejlődésével és a világpiaci térhódításukkal.

Forrás: KSH