Pusztító földrengés Japánban

2011. március 11-én japán idő szerint délután 14:46-kor a Richeter skálán mért 9.0 erősségű földrengés rázta meg Japánt, melyet pusztító erejű tsunami követett. A rengés epicentruma Észak-Kelet Honshu szigete előtt a Csendes óceánban volt.

Japán földrengés A pusztítás képei pillanatokon belüll végig futottak a hírcsatornákon és a következő napokban bekövetkező atomreaktor balesetek sorozata a helyzetet tovább rontotta.

A mentési munkák azonnal megindultak és a szükséges kapacitásokat korlátozás nélkül rendelkezésükre bocsátották. 320 ezer ember vesztette el hajlékát és a halottak illteve eltüntek számát 20 ezer fő felettire teszik. Több mint 2000 iskolában rendeztek be szükségszállást. A 30 km-es sugárveszélynek kitett körzetből mintegy 100 ezer embert telepítettek ki 240 szükségszálláshelyre.

A térség teljes infrastruktúrája sérült, vonat, vizi és közuti közlekedés megbénult. A tényleges sérülések mértékét az első napon nem lehetett még megbecsülni sem. Napok alatt lehetett kitisztítani a tsunami által törmelékkel befedett utakat, melyek közül sok megrepedt és megtört. A Fukushimai atomerőművek kiesésével olyan mértékű energiatermelő kapacitás esett ki, mely a mentési munkálatokra is fékezőleg hatott. 

A térség Japán egyik legjobb zöldségtermelő területe, melynek jelentős részét elmosta a víz, másik része a sugárzási rizikó miatt került illetve kerülhet bajba. Az előzetes értékelés szerint Japán zöldség és élelmiszer importra fog szorulni, s az ezzel kapcsolatos külföldi, elsősorban Egyesült Államok beli nyomás már nő.  

A Nikkei tőzsde számítógéprendszere jól állta a földrengést és müködésben maradt. Az index a katasztrófa után esésnek indult és a 10224-ös szintről 8600-ra esett, ahol stabilizálódott, majd lassú növekedést mutatott. A Lehman tőzsde-krach óta nem esett ekkorát, 10,6%-ot a Nikkei index. Külföldiek a paírok eladásával reagáltak. A jen erősödésnek indult, amit közös beavatkozással 76,25 jen/dollár szintél, egy új mélységi rekordnál sikerült megállítani.

A megszakadt utak, vasútvonalak és elpusztult kikötők miatt az ellátási rendszerek működése esetlegessé vált. Ez érintette nem csak az élelmiszerszállítás normál csatornáit, hanem a finoman összehangolt beszállítói rendszert is. A nagy autógyártók, mint pl. a Toyota, Suzuki, valamint vegyi anyag és gyógyszergyárak anyag és alkatrész beszállítása olyan mértékben akadozik, hogy hetekre le kellett állniuk a termeléssel. Az élelmiszerláncok azzal a kihívással kerültek szembe, hogy a megsérült területeket nem tudják még akkor sem ellátni, ha Nyugat Japánban lévő üzemeik folyamatosan tudnak termelni. Például az egyik vezető élelmiszer bolthálózat, a Lawson a Japán Önvédelmi Erők segítségét kérte, és három nap múlva meg is kapta, hogy légi szállítással juttassák el a romlandó termékeket a katasztrófa által sújtott térségbe.

Érdekes lesz a katasztrófa hatása a Japán és Korea között folyó export versenyben, különösen félvezető termékek és vegyi anyagok területén. A kieső japán szállításokat nagy valószinűséggel a korei gyártók fogják megszerezni.

A térség termelőkapacitása a becslések szerint 25%-ban megsemmisült. Ennek ellenére a nemzeti jövedelem csökkenését csak -1% körüli teszik.   

Gazdasági elemzők szerint már most tapasztalható, hogy a háztartási szokások megváltoznak, s a jövőben várható a fogyazstás csökkenése és az élelmiszerrel való fokozottabb takarékosság.

Előzetesen 240 milliárd USD-ra teszik az épületkárok helyreállításának költségét.